Amennyiben a mintánk folyékony halmazállapotú és ebből adódóan folyadék-folyadék extrakciót kívánunk alkalmazni, ehhez különböző szerves oldószerek, vagy oldószer keverékek alkalmazhatók (például: acetonitril, etil-acetát, diklór-metán, metanol, vagy víz). A metanol és az acetonitril használata annyiban egyszerűsíti a mintaelőkészítést, hogy egyúttal megoldják a fehérjék kicsapását is.

További mintatisztítási lépések

Az extakciót követő mintatisztítást leggyakrabban szilárd fázisú extrakció (solid phase extraction, SPE) alkalmazásával hajtják végre. Az ionos antibakteriális szerek esetén alumínium-oxid töltetű, vagy amino-csoport oldalláncokat tartalmazó, illetve erős kationcserélő tölteteket alkalmaznak. A semleges,vagy ionizálható komponensek esetében pedig, az analit pKs értékénél alacsonyabb pH-jú közegben dolgozva, C18 (oktadecil) oldalláncokat tartalmazó, vagy polimer szorbenseket alkalmaznak. Változatos kémiai tulajdonságokkal rendelkező analitkészlet esetén érdemes megfontolni az ún. kevertágyas (több különféle töltetet vegyesen tartalmazó) rendszerek alkalmazását.

Folyékony halmazállapotú minták (pl.: tej) vagy vízzel könnyen hígítható minták (pl.: méz) esetén a szilárd fázisú extrakciós technika közvetlenül is alkalmas lehet az extrakció és a mintatisztítás egy lépésben történő elvégzésére.

folyt. köv...

(A második, befejező részben az e területen alkalmott felmérő és a megerősítő mérési módszerek bemutatásával folytatjuk.)