Az angol „bioassay” kifejezés a „biological assay” (biológiai próba) szavakból létrejött szó, mely egy vizsgálati módszertani csoportot takar. Az ide sorolható technikák közös jellemzője, hogy egy anyag, vagy anyagcsoport hatását biológiai rendszer segítségével vizsgálják. Ennek során az adott biológiai rendszert (élőlényeket) a vizsgálandó anyag hatásainak teszik ki (exponálják), miközben megfigyelik a rendszerben bekövetkező változásokat.

A biológiai anyag lehet

• sejtes szerveződés alatti szintű (szubcelluláris) összetevőkből álló,

• mikroorganizmusokból álló,

• és magasabb rendű élőlényekből álló rendszer. (pl.: kísérleti egerek)

A vizsgált anyagok által a biológiai rendszerre gyakorolt hatások nyomán a biológiai rendszer valamilyen választ ad. Az anyag és a rendszer jellegzetességeiből adódóan ez lehet akár stimulatív és gátló hatás is. A válasz érzékelése sok esetben nem közvetlen módon történik. A detektáláshoz segítséget nyújthatnak kémiai reakciók (színreakciók, fényjelenségek stb.), illetve az emberi érzékeléshez köthető megfigyelés kiváltható műszeres detektálással.

A biológiai próbákat általában olyan esetekben alkalmazzák,

• amikor az adott anyagok összetett hatásmechanizmusa nem pontosan ismert,

• illetve amikor maga a biológiai rendszeren megfigyelhető hatás ismert, de az azt kiváltó (bioaktív) anyag nem pontosan ismert,

• ha a hatást több komponens egyidejűleg, egymástól nem függetlenül okozhatja (pl.: szinergizmus, biológiai rendelkezésre állás)

• vagy ha a hatást kiváltó anyag nagyon összetett rendszerbe van ágyazódva, rendkívül megnehezítve így a analitikai kémiai vizsgálatok által szükségképpen igényelt elkülönítést (izolációt).